Kis István Mihály: Bolhai ritmus (vers)
Pattan a bolha,
itt sok a dolga,
szőrközi tempó
nem kiadós,
ugrik az égre,
huppan a székre,
várja alatta
egy kirakós.
Egy kicsi macska
négy pici mancsa
lépked a padlón
most finoman,
párja ha nincsen,
tesped a kincsen,
bunda karéján
néz csinosan.
Most jön a bolha,
lakva a konyha,
párja-keresni
fut szaporán,
viszket a bunda,
macska elunta:
Vére-szeretni,
így, vacsorán?
Ugrik előre,
fut levegőre,
rázza a bundát,
szőre bomol!
Farka a földön
törtet a csöndön,
bolhai ritmust
ülve dobol.
2017. április 13.
Értékeld az illusztrációt:
“Kis István Mihály vagyok. Írással csak 2010-ben kezdtem el foglalkozni egyik helybéli barátom unszolására. (Nehezen ment, többször abba akartam hagyni. Már örülök, hogy folytattam.) Egyetlen magánkiadásom csak 20 példányban készült el a rokonság és az ismerőseim számára 2011-ben. (Több kiadást nem tervezek, noha azóta legalább megháromszorozódott írásaim száma.) Kedvenceim lettek a gyermekversek, magam is próbálkozok velük. Van egy 7 éves unokám.
Publikálni itt szoktam: https://www.poet.hu/tag/stapi“
(a szerző bemutatkozása)