Megyesi Melinda: Tavaszi versengés (vers)
1.
Röppen a lepke, duruzsol a méh,
dong a darázs és zümmög a légy.
Éled az erdő, hangos a rét,
pergeti a tücsök hegedűjét.
Rügy fakad, pattan az almafa ágán,
csillan a napfény a fecskék szárnyán.
Lépked a gólya, keresi a békát,
hosszú lábán élvezi a sétát.
Verseng a világ, ébred a föld már,
vakond túrása kicsinyke földvár.
Szorgos a hangya, kezdi a gyűjtést,
Mosolyog a természet, élvezi a sürgést.
2.
Ravasz róka baktat a réten,
ázott-fázott eleget a télen.
Keresi, kutatja nyúl koma odvát,
szaglászva mozgatja ide-oda orrát.
Nyúl koma hirtelen kiszalad eléje,
nem lesz ő bizony a róka ebédje.
Tappancsa sebesen trappol a fűben,
vöröske esélye egyre csak csökken.
Nem bírja a tempót nyúl komával szemben,
ő lesz a vesztes ebben a versenyben.
Nyúl koma végül szökken egy párat,
ravaszdi szomorúan nyalhatod a szádat!