Papp Róbert: Ahogy anyu mesél… (vers)
Ahogy anyu mesél,
Nem mesél úgy senki,
Szavára száz tündér
Szobám körbelengi.
Mély álomba ringat,
Simogatja kezem.
Ahogy anyu mesél,
Az olyan jó nekem.
Ahogy anyu ápol,
Nem ápol úgy senki,
Ha puszit ad, százat,
Már nem is fáj semmi.
Vigasztalva becéz:
Gyógyulj meg hát, kincsem!
Ahogy anyu ápol,
Annak párja nincsen.
Ahogy anyu szeret,
Nem szeret úgy senki,
Szívében szeretet
Hogy is fér el ennyi?
Sok, amit nekem ad,
Másnak is jut mégis.
Ahogy anyu szeret,
Úgy szeretem én is.
“Papp Róbert vagyok, tanító, négy gyermek édesapja.
2005. júniusában írtam első gyermekeknek szóló versemet. Verseim csupán próbálkozások, az írást hobbiként művelem, miként a versek (főleg gyermekversek) megzenésítését is.
Eddig több, mint 200 verset zenésítettem meg, közülük egész lemeznyit készítettünk többek között Weöres Sándor, Csoóri Sándor, Kányádi Sándor, majd legutóbb Korondi Kovács András verseiből. Utóbbi két név is jelzi, hogy a határon túli, ma élő költők munkásságára megkülönböztetett figyelmet szentelek. Több, mint 1500 verset írtam, eddig 5 önálló kötetem jelent meg. Nyertem országos pályázatokat, egy versem egy tankönyvben is szerepel. Országos szavalóversenyeken is zsűriztem már.” (Az író bemutatkozása)