Pete Margit: Szél úrfi útja (vers)
Széllel bélelt szél-úrfinak
elveszett a szekere.
Szekér nélkül szélparipán
elindult, hogy keresse.
Lódult, fújt!
A paripa vitte, vitte,
elvágtatott napkeletre:
dúl-fúlt, fújt!
Megfordult: fel, le a hegyre,
házak közé, völgybe, rétre:
fújt, fújt, fújt!
Fújás közben jól elfáradt…
Nem lett meg a szekere!
Süvített még kettőt-hármat,
s megállt, mert jött az este.
Már nem fújt.