Sajben-Sterz Piroska: Aszfaltfirka (vers)
Húzom krétám sebbel-lobbal,
Firkálgatok fél karommal.
Másik meg a betonon,
Azzal megtámaszkodom.
Milyen formát hányjak-vessek?
Rajta körbe lépkedhessek.
Kockák, íves háromszögek,
Krétám útjában kis kövek.
Hé, te cica, sicc el innen,
Ne járkálj a rőt kiflimben!
Nem is kifli, inkább Hold,
Vagy a cica farka volt?
Gyere, Angi, rajzolj velem,
Krétaval teli a zsebem!
Krétaporos mindkét kezem,
Ebédről megfeledkezem.
Húzom, ameddig csak tudom,
Krétacsíkot betonúton.
Néha benne görbület,
Kezdőponthoz visszamegy.
Körbe-körbe zöld és piros,
Sárgával a felhőt tilos.
Kékkel kanyarítok végre
Bárányfelhőt betonégre.
Poros kutya zöld szalaggal
Bütykös medve kis kalappal,
Bodobács a görbe tájon,
Szivárvány is, mindjárt három.
Ennyi volt a móka mára,
Véget ért a formák tánca.
De eső után újra ébred
Irka-firkált aszfaltélet.
© Szeder Noémi illusztrációja
Értékeld az illusztrációt: 
(29 értékelés, átlag: 4,24 out of 5)