Skolik Ágnes: Zoknivers
A vers meghallgatható itt:
Magányosan unalmas a zoknilét,
Férfizokni keres hát egy zokninét.
Hirdetését rímbe fogva zengi el.
Ha párra lel, nem cserél majd senkivel.
„Párosan szép a zokniélet,
Keresek hát egy feleséget!
Mintában, színben passzoljon,
Ellenem semmit ne szóljon.
Örökre egymás mellett éljünk,
Más színű zoknival ne cseréljünk.
Sétáljunk, fussunk, izzadjunk párban,
Utána landoljunk a szennyeskosárban”.
—-
Mosógépünk ereszti a zoknilét.
Kiveszem a zokniurat, zokninét.
Egymás mellé akasztom majd fel őket,
Ne szakítsa el őket már az élet.
Száradjanak együtt, újra párosan,
Zokninfogva, önfeledten, boldogan.
Kéz a kézben, láb a lábban,
Zokniban vagy harisnyában.
Mintás, csíkos, térdig ér, vagy bokazokni,
Mind csak egy miatt bír zokogni.
Szép az élet ezt sohasem feledtem,
De csak ha a párom itt van mellettem!
Párosan szép a zokniélet,
Senkivel ebben nem cserélek!