Szabó Edit Irma: Évszakvarázslat (vers)
Szilaj léptű tavasz-fiú
április bolondja,
esőt tüsszent, rügyet pattint
a szomjazó ágra.
Gyöngyvirágos gyűrűt húz
a nyár-leány ujjára,
szívvirágos medált akaszt
tünemény-nyakába.
Aranyhajú nyárleánynak
virágzik lábnyoma,
bárányfelhős fodrot visel
napfényes nyár-nyaka.
Ősz-anyóka nagykendője
sárga levél-rojtos,
dércsípte kökény-szoknyája
ezüstös ködfoltos.
Hó-apóka nagy bajusza
kackiásan pödrött,
mérföldjáró nehéz zsákja
hógolyóval töltött.
Így sétálnak az évszakok
varázslatos körbe,
évről-évre karikába,
egymást utolérve.

© Bojtor Gáborné illusztrációja