Szabó Edit Irma: Őszmanó (vers)
Őszmanó csücsül az ágon,
fején manósapka,
színes-rozsdás, levélfoltos,
ökörnyál a bojtja.
Szilvalekvár polcon pihen,
szőlőfürt a tőkén,
Őszmanóka szőlőt présel,
mustot kóstol fürgén.
Színes gyümölcshangszert penget,
ősz a dúdolója,
vidám-piros almát halmoz
a vesszőkosárba.
Kemény dió zörög-potyog,
zamatos a körte,
Őszmanóka egy mogyorót
rejtett a zsebébe.
Eső szitál, de Őszmanó
nem bújik a lombba,
nem ázik el, mert védi az
őszi manósapka.
© Földesi Szilvia illusztrációja
Értékeld az illusztrációt: 
(62 értékelés, átlag: 4,34 out of 5)
” Ez a versem 2016 szeptemberében, az Irodalmi Rádió az „Év gyermekverse” pályázatán 1. helyezést ért el.” (a szerző)