Tekse Antal: A didergő avar (vers)
Ázik-fázik és didereg
az avar,
jön egy víg szél, fölkavarja
nagy hamar.
A fák között bújócskázik,
söpröget,
szétteríti, és így várja
a telet.
Aztán csipkés felhők jönnek,
havazik,
és az avar melegben ül
tavaszig.
Az avarban társbérletben
telelnek
kurta lábú, apró-cseprő
kis népek.
Tücsök, bogár, mindenféle
soklábú,
nincsen gondjuk, kerüli
őket a bú.
Tavasszal, ha a sok zöldség
mind kihajt,
hatalmas nagy hejehuját
csapnak majd.
Aztán vigyázz, üres marad
a kamrád,
hallgathatod majd a gyomrod
korgását!
Értékeld az illusztrációt: