Varga Irén: Mézédes szorgalom (vers)
A vers a szerző előadásában meghallgatható itt:
Apró, szorgos élőlények,
készítői ők a méznek,
úgy nevezzük őket: méhek.
Sejtelmed sincs, mennyit érnek!
Nem csak a mézet termelik.
Mást is köszönhetünk nekik!
Beporozzák ők a fákat,
ettől terem majd almákat,
körtét, szilvát, vagy barackot,
cseresznyét vagy épp narancsot.
Zöldség, gyümölcs, mind mi terem,
azt jelenti, sikeresen
végezték el a dolgukat,
elhagyva a kaptárukat.
Döngicsélnek és zümmögnek,
a szirmok közt ott nyüzsögnek.
Szállnak virágról virágra,
nincs idejük lustaságra.
A virágport elszállítják,
a nektárt is mind kiszívják.
Várnak rájuk üres sejtek,
mik a mézzel jól megtelnek.
A sejtekre pecsét kerül,
és a kis méh újra repül.
Borostyán szín, vagy épp arany,
áttetszően, sugarasan
csordogál a friss kenyérre.
Megkóstolhatom már végre!
Ragacsos és finom édes,
csorgó méz, vagy éppen lépes.
Íze mint a tűzijáték,
számban robban. Ez ajándék!