Szabó Edit Irma: Édesanyám csillag-mosoly (vers)
Vakondtúrás magaslatán állok,
ágaskodom, elérem a napot.
Vakondtúrás magaslatán állok,
ágaskodom, elérem a napot.
Hogyan tudnám megköszönni,
Édes drága anyukám,
Az a sok jót, amit tettél,
míg vigyáztál én reám.
Anyukám – suttogom a májusi szélnek –,
ünnepre nyílnak mind az orgonák,
illatos reggelen Tehozzád sietek,
lépteim nyomát szirmok borítják.
Két keze kedves,
puha öröm.
A hangja selymes
virágözön.
Nekem adod a holnapot.
Égről hozol le csillagot.
Őrzöd álmom: önfeledten
szundikálok az öledben.
Sosem tudom megköszönni
drága anyukám;
Életemnek minden percén
gondot viselsz rám.
Amióta megszülettem,
annyi szépet, jót adtál;
Nincs talán az egész földön
jobb anyuka náladnál.