Lelkes Miklós: Szörnyike (mese)
A mese (felolvasva) meghallgatható itt:
Read More
Juhász Magda: Kell a sapka (vers)
Hidegebb az idő,
ősz lett a szép nyárból,
szélfiú karján most
száz falevél táncol.
Dér Adrienn: Csillagkalózok (mese)
Töpörödöttláb kapitány az éjszakai égbolt csillagvizein hajózott társával, Kockakutyával. Kockakutya nem csak a nevében volt kocka formájú, hanem azért is, mert a kapitány csak úgy tudta megnyírni, ha ráhelyezett egy rácsos dobozt, és körbevágta a kutya szőrét. Máskülönben csupán egy szőrlabda lett volna, és ki tudja, talán még a fedélzetről is legurult volna.
Bábel Antónia: Örök karácsony (mese)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király, aki annyira szerette egy szem lányát, hogy folyton leste minden kívánságát. Amit csak szeme, szája óhajtott, mindent megkapott. A szakácsnő azt főzte, amire ő vágyott, az udvari zenészek azt húzták, amit ő szeretett volna hallani, a király szabói éjt nappallá téve dolgoztak, hogy a királylány elé tegyék a legújabb divat szerinti ruhákat, fejfedőket.
Koleszár Nikolett: A három tündér és a kis színésznő (mese)
Egyszer régen történt, hogy a mi világunkban rekedt három tündér: Betti Tündér, Bori Tündér és Rozi Tündér. Ez a három tündér legeslegjobban a színházat szerette a Földön. Elhatározták hát, hogy a színházban fognak lakni. Megtehették ezt nagyon könnyedén, ugyanis mindegyik tündérnek volt egy varázs-hajpántja. Ha ezek a varázs-hajpántok fent voltak a tündérek ici-pici fejecskéin, emberi szem előtt láthatatlanok voltak. Ha viszont levették őket, akkor láthatóvá váltak, de akkor is csak a nyíltszívű, egyenes jellemű földi halandók előtt.
Török Nándor: A macska és a Nap (vers)
Macska szeme, ha kitárul
a Nap fényét befogadja.
Macska szeme, ha bezárul
napfény lesz a szeme rabja.
Juhász Magda: Megnyírták a Burkus kutyát (vers)
Megnyírták a Burkus kutyát,
olyan fura lett,
hogy másnap az összes kutya
rajta nevetett.
Hová lett a füléről és
farkáról a bojt?
Tegnap látták, akkor bizony
még a helyén volt.
Bújt a kutya ide-oda,
szégyellte magát,
még a holdnak is elmondta
a nagy bánatát.
Cirmos cica vigasztalta:
– Ne törődj vele,
a többinek lesz majd nyáron
tudom melege.
Eljött a nyár, míg az égen
a nap nevetett,
bokrok alján a sok bundás
búsan lihegett.
Irigyelték Burkus kutyát,
mert fürgén szaladt,
labdázott a gyerekekkel
vígan ez alatt.
Aztán mégis belátták, hogy
irigykedni kár,
és azóta minden kutya
nyiratkozni jár.