Gyarmati Kata: Éjjel (vers)
Átveszi Naptól Hold az eget,
tompul a fény, és útnak ered.
Hussan a fák közt alkonyi szél,
rezdül a nád, s mint hárfa zenél.
Száz pici csillag égre simul,
fűzfa a parton elkomorul.
Éj puha leple mennyre terül,
szunnyad a tó, fodra szelidül.
Hold sugarában suttog az árny,
titkok a mélyben, alszik a táj.